Mindjárt vége, mindjárt vége – mondogatta magának, miközben kezei görcsösen szorították a kórházi ágy rácsát. A szobában sötét volt, a város az igazak álmát aludta körülötte, a feje fölött világító lámpa tompa, sárgás fénye félkört rajzolt a csípője vonaláig, mintha egy világító csillagként lebegne…